A személyiségfejlődés nem várt mellékhatásai

„Én csak le akartam ülni melléjük, hogy megosszam velük a szendvicsemet.” Valahogy így kezdte Jana, amikor arról beszélgettünk, mi történt körülöttünk az elmúlt három hónapban. Én úgy indultam neki, hogy ez a világ készen áll a pusztulásra, ha négy gyereknek el kell szakadnia a szüleitől. Nem volt tervünk, pláne stratégiánk, mégis minden jött magától. A megosztott ételnél végül sokkal többet kapott a Vári család. És én is.

Hintalovon

2018.12.10.

Szöveg: Pásztor Máté

Fotó: Szász Norbert

„Én csak le akartam ülni melléjük, hogy megosszam velük a szendvicsemet.” Valahogy így kezdte Jana, amikor arról beszélgettünk, mi történt körülöttünk az elmúlt három hónapban. Én úgy indultam neki, hogy ez a világ készen áll a pusztulásra, ha négy gyereknek el kell szakadnia a szüleitől. Nem volt tervünk, pláne stratégiánk, mégis minden jött magától. A megosztott ételnél végül sokkal többet kapott a Vári család. És én is.

Először csak össze akartuk szedni a tartozásokra valót, hogy a család méltósággal távozzon az albérletéből. Úgy gondoltuk, ha négyszázezer összejön, az már kisebb csoda lesz. Kétmilliót adtatok.

Ekkor elkezdtünk albérletet keresni, de Ráckevén ez nagyjából esélytelen. Már akkor sejtettem, hogy valami komolyabb jár Jana fejében. Titkon arról álmodott, hogy talál egy olcsó házat a családnak. Ez tényleg álom volt, kétmillióért a környéken csak romokat adnak. Számomra ráadásul elég abszurdnak tűnt a vak hit, amivel Jana ment előre. Az én világomban az emberek nem segítenek egymásnak. Pláne ha milliókról van szó.

Az egyik hét elején azon gondolkoztam a villamoson, milyen jól jönne egy profi ingatlanos segítsége. Még aznap délután kaptam egy emailt egy profi ingatlanostól. A segítségét kértem, ő pedig jött és olyan ötletet adott, amikkel tovább tudtunk lépni. Az általa felvázolt koncepció alapján már csak találnunk kellett valakit, aki befektet egy környékbeli házba.

Aha. Tehát valaki megvesz egy házat, hogy beleköltöztessen egy családot. Ez már tényleg teljesen reális, ugye? Nem.

Négy nappal később Jana ujjongva hívott azzal, hogy jelentkezett valaki. Vállalta, hogy megveszi azt a házat, ami kicsike ugyan, de korábban még álomnak is túl nagy lett volna. Azóta sem tudom, ki ő, mert kínosan ügyel, nehogy kiderüljön a világ számára: megmentette négy gyerek jövőjét.

Alig három hónap alatt jutottunk el a teljesen kilátástalan helyzettől odáig, hogy a Vári család beköltözhetett a kis házba. Tudtuk, hogy nincs sok bútoruk, de már meg sem lepődtem a folytatáson. Felhívtam egy barátomat, aki egy többszáz fős online csoport tagja. Továbbította a családról szóló levelem, benne a korábbi cikkekkel, amiket itt és itt olvashatsz. A kérést követő két nap alatt annyi felajánlás érkezett, amivel az egész utcát bebútorozhattuk volna. Néhány napig köszönőleveleket írtam, melyekben igyekeztem nem megbántani a sok segítséget ajánló embert azzal, hogy visszautasítom az adományaikat. Talán le sem kell írnom, hogy a szállítást is ingyen intézte a két srác, akik a szülők által felajánlott teherautóval körbejárták az adományozókat, összegyűjtötték a bútorokat és elfuvarozták a családnak. Egy fillért  sem kértek az egész napos cipekedésért és dugóban állásért.

Amennyire látom, a Vári család még nem ért révbe. Első lépésként kaptak egy esélyt, hogy elinduljanak. Mostantól Jana és a köré szerveződő segítők adják meg nekik azt a segítséget, amit már régen – talán még a szülők gyerekkorában – kellett volna. Most egy erős közösség segíti a családot. Elindítják őket egy úton, amelynek a végén önálló, felelősséget vállalni képes emberekké válhatnak. Ez csak látszólag evidencia, és hogy mennyire látszólagos, arra valószínűleg sok példát találsz a saját környezetedben is.

A Vári család megmenekülése nektek köszönhető. Nektek, akik nem kérdeztetek, nem ítélkeztetek, hanem jöttetek és segítettetek. A járulékos haszon pedig, hogy nekem is segítettetek az elmúlt három hónapban. Míg nyáron, a családdal való megismerkedéskor azt éreztem, hogy ez a világ megérett a pusztulásra, most inkább úgy látom: sok a jó ember, csak még nem mindegyikük tudja magáról. Ezek a személyiségfejlődésem nem várt mellékhatásai.

Csatolmány:

További tartalmak a témában

Frissen felfedezett átjáró a mennybe, hamarosan érkező sarkvidéki időjárás, állatkertben elkóborolt kislány, akit egy kígyó gyomrából kellett kivágni – ilyen hírekkel találkozhat a gyanútlan netező az álhíreket terjesztő oldalakon és megosztásaik révén a közösségi médiában. Mi a célja ezeknek az álhíreknek, és hogyan tanulhatjuk meg felismerni őket?
A kapcsolattartási ügyekben gyakran felmerül kérdésként, hogy milyen lehetőségei vannak a szülőnek, ha gyermek nem szeretne találkozni a különélő szülővel mert, pl a szülő nem figyelt oda rá a kapcsolattartások idején. Esettanulmányunkban bemutatjuk, hogy egy ilyen helyzetben hogyan tudod a gyerek legfőbb érdekét képviselni.
Soha ne üsd meg a gyereket! Ha pedig mégis előfordulna, megtanulhatsz őszintén bocsánatot kérni, és legközelebb valami jobb eszközt találni… olyat, ami nem okoz fájdalmat, nem ütközik törvénybe, és nem árt a gyereknek.
Az „Ez már szexuális zaklatás?” című kiadvány kifejezetten 12–18 évesek számára készült, hogy a gyerekek konkrét példákon keresztül ismerhessék meg a szexuális zaklatás, kizsákmányolás tipikus formáit, illetve a büntetőeljárást érintő jogaikat.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Kapcsolattartás 1×1

Konfliktusos válás esetén a kapcsolattartás visszaélésekre ad lehetőséget a szülőknek. Ez az anyag abban segít, hogy a gyerek kapcsolattartáshoz fűződő érdekét jobban értsék a felnőttek.

Mire figyelj, ha részt veszel egy projektben?

Tudd meg, hogyan garantálható a fejlődésed és a kényelmed a közös munka során, és hogyan adhatsz visszajelzést a felnőtteknek!

Top 10 ötlet a digitális oktatáshoz – Plakát

Mitől működne jobban a digitális oktatás? Mire van szüksége a gyerekeknek a hatékony online tanuláshoz? Megkérdeztük a gyerekeket!

Cikkajánló

×
×

Cart

Adományozz gyerekjogokat idén karácsonykor!

Neked milyen volt a gyerekkori karácsonyod?

Min lehetett mindig nevetni, mitől lettél néha szomorú, mi volt a legjobban várt ajándékod, kik állták körül a fát? A karácsony talán azért a legjobban várt ünnep, mert ilyenkor meg tud állni egy kicsit az idő. Ha tényleg meg tudunk állni, tudunk békét és nyugalmat teremteni a családunk köré, azzal megteremtjük a karácsony varázsát. A gyerekek pedig gyorsan hozzáteszik a vidámságot is.

 

Mi, a Hintalovon Alapítványnál azért dolgozunk, hogy minden gyereknek biztonságos és nyugodt környezete legyen karácsonykor és az év összes többi napján is.

Támogasd munkánkat és ajándékozz gyerekjogokat idén karácsonyra!

Neked csak két perc, nekünk hatalmas segítség.